{ „category”: „zene”,
„position”: {
„lat”: 47.505507,
„lng”: 19.0806998
}
},
Antal Imre (1935–2008) a magyar kultúra egyik legsokoldalúbb alakja volt. Pályafutását Erkel Ferenc-díjas zongoraművészként kezdte, ám egy betegség (ízületi gyulladás) miatt fel kellett hagynia a koncertezéssel. Ezt követően lett az ország legnépszerűbb televíziós személyisége, műsorvezetője és humoristája (például a legendás Szeszélyes évszakok arca). Műveltsége, páratlan zenei tudása és önironikus humora miatt generációk kedvencévé vált.
Szoros és bensőséges kapcsolata a városrésszel nem csupán a lakhelyére korlátozódott, hanem valódi életformát jelentett számára. A Damjanich utca és a környező háztömbök sűrűn beépített, lüktető világa volt az otthona, ahol nem távolságtartó sztárként, hanem közvetlen szomszédként élt. Mindennapjainak szerves részét képezte a negyed sajátos atmoszférája, legfőbb bázisának pedig a Piroska vendéglő számított, ahol törzsvendégként, a helyi közösség megbecsült tagjaként töltötte idejét. Ez a mély helyi kötődés és a lakók iránti szeretete tette őt a városrész ikonikus alakjává, akinek emlékét ma is büszkén őrzi a VII. kerületi közösség.