{ "category": "irodalom",
"position": {
"lat": 47.5071168,
"lng": 19.080386
}
},
Kétszeres József Attila-díjas író és újságíró, aki fiatal pártmunkásként versekkel indult, majd az ötvenes évektől a magyar próza meghatározó krónikásává vált. Műveiben visszatérő központi kérdés az egyéni erkölcs és a hatalom viszonya: hogyan torzul el a jellem a pénz és az uralom hatására, vagy éppen miként nemesedik hőssé a szenvedésben?
Legfontosabb alkotásai közé tartozik a karrierizmus bukását bemutató A Hegedűs-ügy című trilógia, amelynek nyitó kötetéért, a Veszélyes művészetért kapta első magas szakmai elismerését. Kísérletező kedvét bizonyítja az 1956-os eseményeket feldolgozó Levelek Bécsbe, valamint az ókori Rómába helyezett, de a jelennek is tükröt tartó Az isteni kutyácska. Legmaradandóbb írásaiban, mint a Tacitus tanár úr, a humanizmus és a meggyőződés melletti kitartás szükségességét fogalmazta meg, még a legkegyetlenebb történelmi körülmények között is.
Hosszú évtizedeken át élt és alkotott ebben a házban, ahol Erzsébetváros díszpolgáraként a Csikágó negyed lüktetése folyamatos ihletforrást jelentett számára.